Apa kezdődik,Apa keeezdőőődik!!

Ki ne emlékezne a pár évvel ezelőtti reklámra, melyben a kisfiú az apukáját hívja, mert kezdődik a közös film, mely persze a profi technikának hála akkor kezdődik, amikor mi akarjuk. No, nem minden van így. Mert ha így lenne, Tomi lehet, már 2 hónapja suliba járna, mert már annyira várta. (hihi nem tudja még mi vár rá) így ma volt az első tanítási nap. 

Már tegnap délelőtt, amíg Adél oviban volt, alig találta fel magát. Csak kóválygott, mint a mérgezett egér. Aztán este alig bírt elaludni és éjjel is többször felébredt, hogy ugye nem késünk el. Persze reggel már bírt volna aludni. ;)

Én már fél 6 kor felkeltem, mert még volt cucca, ami nem volt összepakolva... a fene vigye, a lakásfelújítást minden össze van zsúfolva és el van barikádozva. De azért sikerült nagyjából összeszedni mindent. Még szerencse, hogy a ruháját már kikészítette tegnap, a farmer halásznaciját (amit már 5 éve nyúz. Igen már 2 évesen is hordta akkor bő hosszúnaciként) a Keresztapás pólót, hogy a Kereszt Apó elkísérje az első napon. A táskája ólomnehéz volt, mert az összes tankönyvet vinniük kellett. Szegény, amikor a hátára emeltem rendesen megtántorodott, de hááát nem hiába rocker gyerek megacélozta magát és vitte hősiesen az első dombig ahol majdnem hanyatt esett. Na, ott átvettem tőle. Sikeresen oda is értünk a suliba 3/4 nyolcra!!! Ami nagy szó nálunk. ;) Ő nyomban bevágódott a kis barát(nő) je mellé a második padba. Egymástól függetlenül mondta mindkettő a tanító néniknek, hogy egymás mellett szeretnének ülni. Eddig úgy is van, remélem nem lesz fecsegés a vége. Adél bekísért minket:"Meg néztem milyen is az az iskola!" 

Aztán otthagytuk a nagyfiút és nyargaltunk az oviba. :) Ahol Adéllal együtt 5! gyerek volt. Fura volt a csoport szobában az a nagy csend. Aztán haza jöttem, mert az iskolás leadta a rendelést:"Anya ma Herkentyű Burger legyen!" Na, herkentyű nem lett, csak Burger... az az darált marhahusiból mini hamburger. Persze Kerecsen kiskukta "dalos" segítségével. 

Fél 12 re mentem vissza érte. Éppen az udvaron futkostak játszottak. Azt mondta jól érezte magát és holnap is megy! A tanító nénik is dicsérték Szóval összességében eddig pozitív a dolog. És, még amikor Adélt elhoztuk az oviból még a kiscsoportos lányokat is meg tudta kergetni… mert ők azt szeretik. :D

Délután fél 5 kor szülői. (még mindig van egy kis fura érzésem attól, hogy szülőire kell mennem...nekem... :) )

Képek később!!

Ma történt...

Megszületett Nellie Melba ausztrál operaénekesnő.

1861.05.19 - 150 éve történt

Megszületett Ligeti Miklós szobrász (városligeti Anonymus szobor).

1871.05.19 - 140 éve történt

Megszületett Nancy Astor angol állami tisztségviselőnő.

1879.05.19 - 132 éve történt

Megszületett Ho Shi Minh, vietnámi kommunista vezető, elnök.

1890.05.19 - 121 éve történt

Megszületett Bajor Gizi színésznő.

1893.05.19 - 118 éve történt

Megszületett Lorraine Hansberry amerikai drámaírónő, az első fekete írónő akinek művét bemutattak a Broadwayn.

1930.05.19 - 81 éve történt

Megszületett Izsóf Vilmos magyar színművész (Nyolc évszak).

1939.05.19 - 72 éve történt

Megszületett Balogh Emese magyar színésznő (Nápolyt látni és…; A Köszívü ember fiai, Bogáncs).

1941.05.19 - 70 éve történt

Megszületett Peter Townshend, angol rockzenész, a Who együttes frontembere.

1945.05.19 - 66 éve történt

Megszületett Grace Jones, énekesnő, színésznő (James Bond 007 – Halálvágta; Conan, a barbár 2).

1948.05.19 - 63 éve történt

Megszületett Bubik István színművész (A kanyaron túl, A halálraítélt).

1958.05.19 - 53 éve történt

Megszületett Kerekes József magyar színész (Némó nyomában – szinkron).

1962.05.19 - 49 éve történt

Megszületett Natalia Oreiro urugvái szappanopera sorozatokból ismert színésznő, énekesnő (Vad angyal).

1977.05.19 - 34 éve történt

Megszületett Eric Lloyd amerikai gyermek-színész (Télapu).

1986.05.19 - 25 éve történt

Megszületett Bayer-Varga Adél Anemona középsős ovodás.... Ahogy elnézem a ma születettek névsorát és foglalkozását... Mindent értek!!! :D

2006.05.19 11.50 péntek- 5 éve történt

JA és 

A japán Junko Tabei megmászta a Mount Everestet, így ő lett az első nő aki feljutott ide.

1975.05.19 - 36 éve történt

Madarak, fák és a hajó

Idén május 8-án volt a Madarak Fák napja. A gyerekek már napokkal korábban kezdték a programozását, hogy ők biza menni akarnak, mert az ovónéni azt mondta lehet madarakat nézni, meg hajózni. Aztán láttam is kiplakátolva, hogy reggel nyolckor madár-nézés a Mólónál az első 30 főnek hajóról. Persze tartottam tőle, hogy rossz idő lesz, erre a gyerekeket is felkészítettem lelkiekben, mint ahogy arra, is hogy lehet nem leszünk benne, az első 30-ba amilyen a mi "szerencsénk"... Így nem is keltünk korán...csak amikor szoktunk negyed 8 kor. De dicséretükre legyen mondva 7.40-re már megreggelizve felöltözve nyüzsögtek. Így nem volt más hátra mint Kerecsent belezsuppszolni a hordozó kendőbe. Papa segítségével leautókáztunk a partra. Mikor leértünk sehol senki, nem sokkal később jött a egyik utcánkbeli ovis társ gyerek, majd még szállingóztak az ovinkból. De negyed 9 re se voltunk még 10-en se rajtunk kívül. Hajó sehol... szervező se!! Aztán fél 9 felé többiek feladták a várakozást. Addigra be is borult az ég, és a Mólón amúgy is mindig fújó szél is feltámadt. Ekkor már mi is kezdtünk egyre csalódottabbak lenni. Már éppen indultunk haza, amikor jött a srác aki a hajós jegypénztárban van. Ő mondta, hogy a hajó csak 9 kor indul, de nyugodjunk meg jön és lesz hajózás ingyen. :D Ekkor már csak 10 perc volt kilencig így már csak azért is kibírtuk. Az első 30 fő... hát összesen voltunk 10-en, abból mi 5-en. ;) Nem sokkal később már fel is tűnt a hajó. A gyereket nagy izgalommal figyelték a kikötő hajót. Adél persze mikor kikötött a hajó és be lehetett volna szállni, berezelt, de sikerült rá venni, hogy ugyan már jöjjön, mert nem lesz senki aki vele maradjon. Végül ő élvezte a leginkább a majdnem egy órás hajó utat. Tomi inkább csak a hajó személyzetétől kapott plédbe burkolódzott, míg Adél fel s alá szaladgált. :)

 A Libásnál a hajó jól kihúzódott a nádas felé így, elég sok vizi madarat láttak a gyerekek.

 Kerecsen meg rájött hogy nem mozog a hordár... vagyis ülök/állok és nem sétálok így ő inkább cicire kéreckedett. Ami elég érdekes volt hogy egyszerre tartsam őt, a kendőt, a plédet és a cici is a szájába legyen, de azért elég diszkréten is tegyem nehogy valakinek zavarja a szemérem érzetét, hogy a fiam mellből eszik. Szerencsére sikerült mindezt megoldani így nem ordította végig a hajókázást.

  Az idő persze hideg és szeles volt, de élmény volt ez az egy óra, szinte észre se vettük és újra a keszthelyi Mólón voltunk. El indultunk hazafelé, mert azt hittük ennyi volt a program mára. De a pavilon sornál összetalálkoztunk a gyerekek egyik ovis csoport társával meg az anyukájával, aki mint ovónéni a meghírdetett vetélkedő egyik állomásán lett volna. Ők is azt hitték lenn a parton lesz a vetélkedő, de aztán kinyomoztuk, hogy a Helikon parkban lesz. Tehát innen csoportosan át galloppoztunk a parkba, ahol már meg találtuk a többi ovis-t.A vetélkedő során parkban körbe nyolc állomáson kellett 4+1 bónusz kérdésre válaszolni a gyerekeknek, persze mi szülők súghattunk, de több ízben  is meglepődtünk, hogy mennyi mindet tudnak a gyerekeink... amiről volt hogy nekünk fölnőtteknek lövésünk se volt. Szóval le a kalappal a picurok előtt. Minden helyes válaszért egy színes madárka matricát kaptak a fa alakú táblácskájukra. Végül 32 madarat gyüjtöttek össze. Ezzel holtversenyben lettek a 4-ek. Egy madaras könyvet, meg egy doboz zsírkrétát nyertek.
Egy asztalon voltak kitéve kitömött Magyarországon honos madarak pl. egy Kerecsensólyom. A gyerekek nagyot vidultak rajta.
A szerencsénk persze csak a verseny végéig tartott ki, mert ekkor eleredt az eső, de sikerült édesapámat riasztani hogy vigyen minket haza kocsival. Így éppen ebédre haza is értünk.
Délután mozizást rendeztünk megtartva a hajós filinget, a Karib-tenger kalózait néztük és ilyen chip-et ettünk, persze csak egy csomaggal.

Sólyom "végveszélyben"

3 hete múlik holnap a történet kezdete...

Kerecsen megkapta a 2. hónapos oltását. Másnap(szerda) belázasodott, ahogy azt a tesói tették rendre szintén az ilyen és ehhez hasonló helyzetekben. Nem paráztam,már harmadjára. Mondjuk az kicsit fura volt, hogy olyan "érdekesen" nyeldekelt.Mintha valami szorítaná a torkát. De arra gondoltam, biztos megint csak "spórol", vagyis bukna, de visszanyeli, amit betett ki nem adja. :D De aztán másnap már többet csinálta, és párat köhögött is... aztán egyre többet . Szombatra már annyira fokozódott a dolog, hogy evett egy picit, köhögött, evett köhögött, persze alvás közben nem csak ha ébren volt, vagy evett, így arra gondoltam hátha fáj a torka.Így persze örültünk ha aludt, mert nem szenved. Ügyeletre nem vittem be, mert a mi dokink volt az ügyeletes, az meg mindig csak lepattint, hogy amíg nincsenek kifejlett tünetek addig menjünk haza, és mivel láza nem volt.... Vasárnap május elseje elmentünk sétálni, végig aludta, szépen köhögés mentesen. Aztán éjjel arra ébredtem, hogy köhög és fuldoklik, szopni se kért, kendőbe tettem sétáltunk a lakásba megnyugodott visszaaludt. Reggel irány a gyerek orvos. Aki közli, hogy ő semmit nem lát/hall és láza sincs így biztos félre nyelt vigyem be a kórházba. Haza jöttünk, hogy összeszedjünk cuccot a kórházasdihoz. Addig se sokat evett, de ekkor már miattam se ment a szopi. Persze bőgtem az idegességtől, aggódástól,mert amúgy hála az égnek a gyerekeim nem beteges fajták, két kezemen megtudom számolni hányszor voltak a nagyok betegek, így a gyerekorvost se sűrűn látogatjuk nem hogy a kórházat. Bementünk. Ott néztek rám nagy szemekkel hogy vajon mit nyelhetett félre, ha csak anyatejet kap. Az ügyeletes orvos az a külföldi származású doki volt aki anno egyszer Tomitól vett vért, eléggé megkínozva így egy kicsit tartottam a dologtól. De szerencsére kedves rendes volt. :) Az osztályra való felvétel előtt elküldött minket röntgenre, hogy nincs-e tüdőgyuszija vagy esetleg tényleg nem-e nyelt félre. Míg várakoztunk szerencsére kisfiam megemberelte magát és én is lenyugodtam, sikerült szopni neki. Igaz köhögött, de köhögött és evett tovább. Sokat. Volt egy kis kavarc, is mert a röntgenbe azt mondta a srác várjunk a leletezőnél, közben meg az osztályon kellett volna, már égre földre kerestek minket. Végül megtalált az ápolónő, felmentünk a gyerekosztályra. A doki azt mondta fel kéne venni megfigyelésre, mert nem eszik és nehogy baj legyen. De amikor mondtam, hogy sikerült megetetnem, és megígértem hogy ha megint neki áll fuldokolni azonnal beviszem szerencsére nem kellett végül maradnunk. Mondjuk nem is tudom mi lett volna velünk odabent, mert  Kerecsen még sose aludt kiságyban, hanem velem egy ágyban hozzám bújva, így azt nehezen kiviteleztük volna kórházi körülmények között.

Persze köhögni köhögött tovább, de fuldokolni nem fuldokolt többet. Enni is evett többet mint amúgy szokott. És egyre kevesebbet köhögött. Már napok óta egyet se. :) Szóval asszem le kopp-kopp ezt megúsztuk, a szoptatásnak is nagy szerepe volt ebben.
Ideje!
Jövő héten oltás. ;)
De azt hiszem renitens leszek, és valahogy elblicceljük.
Valahogy.

Megfordult megfordult

Gyors és rövid bejegyzés.
Kerecsen átfordult a hátáról a hasára.Napok óta már befordult az oldalára és majdnem átbillent, de ennek ellenére meglepte a dolog bömbizett hozzá rendesen.Arra fordultam oda! :D